Látogass el Európa 20 legszebb úticéljából az egyetlenre,

ami Magyarországon található, Hortobágy és környékére!

Ez a tájegységünk ugyanis Európa legnagyobb, összefüggő, természetes füves pusztája. A hely, ami az ősi természetet őrzi és nem az erdők kiirtásával vagy folyószabályozással jött létre.

Területe 82 ezer hektár, s itt található az ország legnagyobb összefüggő védett területe, a Hortobágyi Nemzeti Park. Ez az a hely, ami számtalan értéket rejt, – amiből nagyon sokat még nem is ismerünk igazán – a hely, amire a környezetszennyezett, pusztuló világban egyre nagyobb szükség van.

Egyik nagy értéke, hogy itt szinte ugyanúgy tudunk a csillagos égboltra, a kozmikus erők lakhelyére tekinteni, mint annak idején az ide érkező őseink. Mivel a hatalmas terület jelentős része lakatlan, így a “fényszennyezettség” is nagyon alacsony. Itt újból kapcsolatba léphetünk a kozmikus erőkkel.

A hortobágyi táj és annak jellegzetességei ugyanis kicsiben rejtik az ősi magyar, sztyeppei, nomád, magyar lovas nemzetségek értékeit. Az elfeledett magyar mitológia itt még ma is érthető, élő és élvezhető.

Az őseink hagyománya, mitológiánk

A régi finnugor népek és így a magyarok is azok közé sorolhatók, akikre a zsákmányoló életforma volt a jellemző. A Tobol és az Iszim folyók felső folyása mentén élő magyarok az erdős vidéken az őket körülvevő dús természeti javak kihasználásával tartották fenn magukat. Ez az életmód csak árnyalatokban különbözik a régi szlávokétól, akik szintén az észak-eurázsiai, mérsékeltövi erdőrégió lakói voltak.

Ezt az ősi erdős, folyókkal szabdalt vidéket is keresték a honfoglalók, ami kiegészült a fejlettebb sztyeppei állattartással, amihez szintén megfelelő területet kerestek.

A sztyeppe övezet, ahová a vándorlások során eljutottunk, a pásztornépek klasszikus szülőföldje. Számos nép története tulajdonképpen azoknak a pásztornépeknek múltjával azonosítható, amelyek már ősidők óta füvet és vizet keresve vándoroltak, újabb és újabb területekre.

A pásztor típusú nemzetek egész lelkivilágát és magatartását az a kapocs határozza meg, mely az általa szelídített és gondozott állatállományhoz fűzi. A pásztor tiszteli az állatait, ezért elsősorban nem húsukból, hanem tejükből és egyéb termékeikből él. Amennyire lehet kíméli az életüket, sőt szaporítani iparkodik számukat és javítani az állatállomány minőségét.

Az ember sorsa a vándorló nomádoknál a kozmikus erőkhöz kapcsolódik, a hozzájuk való alkalmazkodás szerencsét és boldogságot hoz. A természet, a mindenség örök rendjének semmibevevése pedig bajt és pusztulást jelent. Ahogyan azt mi is megtapasztaljuk.

A sztyeppe övezet ugyanakkor mindig is a vadlovak hazája volt. Őseink is itt idomították az emberi lovagláshoz ezt a nemes állatot.

A pásztorkodás ugyanis gyakori és viszonylag gyors helyváltoztatást kíván. Ez az életformát követni, pedig a lovak nélkül lehetetlen. A sztyeppei vidéken a klíma is felettébb változó volt, így a legeltetésre alkalmas fű a különböző területeken mindig más és más időben sarjadt ki. Ez a természeti szükségszerűség a pásztorokat, a családjaikkal és nyájaikkal együtt állandó barangolásra, nomadizálásra kényszerítette.

A mi eredetünk értékei

Enélkül az életmód és a lovak nélkül sohasem alakulhatott volna ki az a villámgyors és átütőerejű harcmodor, amely a kalandozó magyarokat jellemezte. Így tudtak a lovas nomád népek, mint a hunok, a tatárok, türkök hihetetlenül rövid idő alatt óriási kiterjedésű birodalmakat teremteni. A ló döntő szerephez jut, ezeknél a népeknél az ember egész lelki beállítottságában, a világhoz való viszonyában. A nomádok még isteneiket sem tudják másként elképzelni, mint lóháton.

A nomádok a síkságot népes és szapora családokkal járják csak így, egyesült erővel tudják együtt tartani és gondozni állataik nagy sokaságát, s képesek megvédeni őket a természet viszontagságai és szomszédjaik rablótámadásai ellenében.

Télen azonban közös szállásokra, rendszerint folyók mellé húzódnak, s ilyenkor kikerülhetetlenül közelebbi kapcsolatba kerülnek a többi hasonló nemzetséggel. E téli együttélések a nomád államszervezés bölcsői, innen indul ki minden közös tervezés és nemzet építés. A végtelen rónákhoz szokott pásztorok, a telelések alkalmával viszonylag szűk helyre szorulnak össze, azonban a terveik végtelenek maradnak.

Ennek az ősi magyar, sztyeppei világnak minden momentuma ott hagyta a nyomát a hortobágyi, pusztai életmódon.

Az ősi haszonállatainkat mutatja be a Hortobágyon, a Pusztai Állatpark, ahol olyan állatokkal ismerkedhetünk meg, amelyek valamikor a mindennapjaink fontos részei voltak.

Ezek a:

• Cigája
• Cikta
• Gyimesi racka
• Gyöngytyúk
• Házi bivaly
• Hucul ló
• Magyar fodros lúd
• Magyar galambfajták
• Magyar házityúk
• Magyar óriás nyúl
• Magyar parlagi kecske
• Magyar parlagi pulyka
• Magyar parlagi szamár
• Magyar racka juh
• Magyar szürke szarvasmarhák
• Mangalica sertés

A folyók szabdalta őshazát, a látnivalók közül kihagyhatatlan halastó szimbolizálja. Érdekessége, hogy itt üzemel az ország egyetlen utasokat szállító halastavi kisvasútja is.

A hagyományainkat a XVII. századra a marha kereskedelem vitte tovább, amiben fontos szerep jutott az csordák Alföldről nyugatra hajtásának. Ehhez pedig át kellet kelni tavasszal a tiszai árvizek sújtotta területeken, ezt a szerepet egy régi fahíd töltötte be majd 130 éven keresztül. Ennek a helyén épült klasszicista stílusban 1827 és 1833 között a Kilenclyukú híd Povolny Ferenc tervei alapján.

A debreceni marhakereskedők csordái az árvizek idején ezen a hídfőn vonultak mindig Szolnok felé, majd onnan tovább Bécsbe. A híd ma is fontos közlekedési útvonal a hortobágyi tájakon keresztül.

A híressé vált kilenclyukú kőhídnak, a történelmi Magyarország leghosszabb közúti kőhidjának a folyó két partján lévő, úgynevezett ellenfalak közt mért távolsága 92,13 méter, míg teljes hossza 167,3 méter.

Érdemes tudni, hogy korábban nem volt itt település sem, hanem csak a híd, amit átívelt a folyón és a partján álló Nagycsárda, az óriási kocsiszínnel. Ezért azonosította a kor embere az itt megtartott vásárt az Alföld legnagyobb hidjával, hiszen nem tudta máshoz kötni. S nevezte el ez alapján hídi vásárnak.

Emellett számtalan felfedezni való vár itt még rád és sok-sok tematikus program, ami segít megerősíteni az identitásunk, a hagyományaink.